Dicséret és dorgálás, gyerekkorom két hazug csalója, Hiszen a dorgálás és dicséret naponta elhangoztak, és én gyerekként sokszor nem is értettem, mit is akarnak vele. Olyan nagyon fájt, néha a dicséret is, hiszen annyiszor csak figyelmeztetés volt, emlékeztetés. „Na, meg tudod te ezt rendesen is csinálni néha” .
Tudod-e, melyik dicséret az, ami hatásos, és pozitív?
Dicsérni jó, dicsérni kell, és minden pszichológiai témájú könyv egyet ért még abban is, hogy a fel-le kilengő teljesítmény hosszútávon a dicsérettől javul, és nem a dorgálástól.
- De hogyan dicsérünk?
- És eleget dicsérünk-e?
- Lehet-e a dicséret unalmas?
- Néha esetleg nem helyénvaló?
- Esetleg van olyan (na persze hogy van) hogy a dicséret kierőszakolt?
Köteteket lehetne megtölteni azzal, hogyan dicsérnek rosszul. Hogyan dorgálnak úgy, hogy földbe döngölik a gyereket.
Ismerjük, ugye?
- De szép vagy! Ilyen szép kislány nem beszél csúnyán!
- Tudsz te jót is tenni!
- Na ezt így szeretem! Jó kislánya vagy apucinak!
- Amit csináltál délelőtt, na azt többet ne csináld…. (miközben már nem is emlékezik a 3 éves gyerek, hogy mit csinált)
Ezen kérdésekre a legegyszerűbb és legjobban használható formulát egy üzleti bestsellerből vettem, amit más, pszichológiai könyvek is idéznek, de erről majd a következő cikkben lesz szó.
Amit most kiemelek, az a MOST! A dicséret de a dorgálás is a mostra, a jelenre kell hogy vonatkozzon.
Mind a dicséretnek, mind a dorgálásnak, egyáltalán, a babának történő visszajelzésnek ez az alapja, egyben a Kreatív Baba Programom egyik alappillére is, a MOSTban, vagyis a jelenben levés.
Ez a kisbabánál pár másodperc, az egy éves gyereknél nagyjából egy perc, az óvodásnál pedig felmehet egészen öt percig is….
Talán meglepődtél valamikor már rajta, hogy a kedves-aranyos és pedagógiailag képzett óvónők a rossz gyerekeket csak öt percre állítják a szőnyeg szélére. Nagyjából ennyi időre tudja összekötni a kisgyerek, hogy a büntetés, legyen az bármi, de legtöbbször játéktól való eltiltás, kapcsolatban van a korábbi rossz tevékenységükkel. Ok és okozat hatás csupán 5 percig érvényesül a kettő között. Ha tovább alkalmazzák ezt az eszközt, az ok-okozat kapcsolat eltűnik, és helyébe a gyerek beskatulyázása lép – természetesen ez a gyerek szemszögéből nézve, de a gyereknek ugye csak ez számít? Továbbmegyek, a gyereknevelésnél csak ez szabad, hogy számítson.
Vagyis az első szabály a dicséretnél és a dorgálásnál is, hogy AZONNALI, vagyis a mostban, a jelenben kell hogy történjen.
De még egy fontos összetevőről kell beszélnem mindkettővel együtt, akár dicséret, akár dorgálás. Miért mondom, hogy mind a kettő hazug csaló?
Nagyon sokszor a gyereket ítéljük el, vagy a gyereket dicsérjük meg, ítéljük meg akár pozitívan akár negatívan, és nem az adott cselekedetét. Így hazudunk, mind a kettővel. Mert ha szép a baba, azt nem ő hozta létre. Ha bepisilt a két-három éves, nem lehet még az ő bűne.
Nehéz dolgunk van, mint szülők. Egyrészt figyelnünk kell a kisbabánkra, másrészt le kell dolgoznunk azt az emlékeinkben, amikor velünk nem a leghelyesebben bántak. Ez a része a mi emlékünk, a mi sértett gyerek énünk, aminek nem szabad befolyásolnia a szülői megnyilvánulásunkat.
Legyünk ELÉG JÓ SZÜLŐK! Megismerve gyerekünket, és persze ezzel együtt saját gyermeki énünket, és formáljuk mind a kettőt boldoggá, felszabadulttá, és szabaddá!
Erről szól az igazi, kreatív, felszabadító gyereknevelés. Felszabadít minket, szülőket, és nem korlátozza, hanem önállóságra és önmaga és környezete megismerésére szoktatja a kisbabát, a kisgyereket.
Ui: a Kreatív Baba könyvben részletesen is elmondom ezen témákat. Miért mondom el itt, mindenkinek is? a legfontosabbakat egyszerűen tálcán kínálom, mert célom, hogy minden egyes baba megkaphassa a lehető legjobb, legigazibb, legboldogabb gyerekkort, és ez a JóJátékon, és JóNevelésen keresztül adható meg.